Én a földön fetrengtem és a hasamat fogtam.Nem kaptam levegőt az ijedt kisfiús képű Castieltől,aki egy bundás kis izétől rémült meg.Nem tudtam volna elképzelni,hogy Castiel pont egy ilyen kis szőrgombóctól félt.-Lehet hogy megtartom-suttogtam Lysandernek aki szintén a földön volt.Mire Castiel kijött a vízből,és visszaért hozzánk,mi még mindig feküdtünk a földön.Castiel megrázta a haját,ami persze eláztatta az egész emeletet.Csupa víz lettem.Megpróbáltam felállni,ezért megfogtam az erkély oldalát,de nem úgy sült el ahogy terveztem.Felállni majdnem sikerült,addig,ameddig magamra nem borítottam a cserepes virágot,ami az erkélyen volt.Az egész magamra borult és a ruhám tönkre ment.Felálltam.Castiel hátrált egy kicsit,a durcás arcával,mert tudta hogy neki fogok esni,és odamegyek a nyúllal,amiért nem segített.Ne tettem.Az eszem azt mondta hogy menjek oda,és nyomjam fejbe a nyuszival,de utána mást súgott valami.Pontosabban az a valami Lysander volt.
-Ugorj le!-suttogta félénken a-még mindig földön hasaló-Lysander.Néztem Castielre,aki csak nézett rám és csóválta a fejét mozgatva a száját-Kórház lesz a vége!
Én nem hallgattam rá,ezért hátráltam hogy ugrani tudjak.Castiel is jött velem-ki tudja hogy össze nem töröm e magam.Nagyon jó érzés volt zuhanni és zuhanni.Mint amikor a tetőről ugrottunk le,de ez azért más.Castiel nem ölelt,csak a magasból integetett nekem vigyorogva.Éreztem hogy a testem a vízhez ér,elmerülök. Pár másodpercig lent voltam,de felmentem a víz tetejére,és megpróbáltam kijönni a vízből.Sikerült?Nem!
Nem igazán vagyok jó úszó,hullámokban meg pláne,de azért gondoltam hogy nem fogok elsúllyedni.Olyan nagyot csapódtam,hogy mint a tenger úgy hullámzott.Castiel sem segített a helyzeten.Beleugrott üvöltve:BOMBAAA!
Aztán magához akart szorítani,de mindenki jött utánunk a vízbe.Ugráltak utánunk,mintha a buli része lenne.Az összes vendég a vízben volt,egy nagy medencében.Én a medence alján voltam még eszméletemnél. A szememet próbáltam nyitva tartani,hátha vissza tudok mászni.Egyszer megragadtam valaki lábát,mivel szerettem volna felmenni a víz tetejére.De az a valaki szépen szabályosan orrba rúgott,úgyhogy már nem voltam magamnál.Éreztem hogy valaki megérinti a kezem,és megpróbál felhúzni.
Megölel,aztán megcsókol.Rögtön tudtam hogy Castiel az.
Kihúzott a vízből,és kivitt a partra.Megpróbál újraéleszteni.Már-már nyitogattam a szemem,amit Castiel is észrevett.Az orromból folyt a vér,mint csapból a víz.Ekkor vettem észre hogy a ruháim nincsenek rajtam,csak egy olyasféle lepedő.Magamra néztem,és elkezdtem összehúzódni,és eltakarni magam.Casitel szorosan magához ölelt,éreztetve hogy nincsen mitől félnem.Lassan felálltam,és felsegített a szobámba.
Amikor beértünk az ajtón,Amber idétlenkedett az ágyamba egy barna hajú zöld szemű fiúval.Azt hiszem Kentin ugye?Amikor megláttam ökölbe szorult a kezem.Elsétáltam a szekrényemhez,és elővettem a pisztolyt.Megfogtam és felhúztam.Előrenyújtottam a kezem,majd kilőttem az ablakon.Amber erre úgy megijedt,hogy meztelenül rohant ki a szobámból a sráccal együtt.Bezártam az ajtót.Castiel rádöntött az ágyra és elkezdett vadul csókolgatni.Én is bekapcsolódtam a játékba.Elkezdtem a haját birizgálni,és levenni róla az ingét.Neki nem volt nagy dolga,ugyanis csak egy ruhából kellett kibujtatnia.Amikor már a közepénél voltunk,hallottam hogy valaki benyit.Hát ki volt az?Lysander a "drágaszág"
-Ti meg mi a jó &#@°$ß-t csináltok itt?-kérdezte Lysander meglepődve.
Én erre megfogtam az első tárgyat ami a kezembe ragadt,és fejbe dobtam vele.Talán nem kellett volna az éjjeli lámpámmal,de ez volt kéznél.
-Aucs!-dőlt ki Lysander
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése