2014. április 9., szerda

13.WHY?WHY???

Rosaliaval vettünk egy csomó ruhát,és amikor kifogyasztottam apu itt hagyott kártyáját,elindultam haza.
Nálunk találtam Lysandert,amint egy sört iszik a HÓ FEHÉR kanapénkon.Castiel sörét,amiért ölni tudna.
-Ayame hogy van?Azóta is beszélgettek Facebook-on?
-Letörölte magát,mert feltörték.-mondta Lysander 2 büfögés között.
-De én...Mindegy!
Elindultam fel a géphez.Rákerestem Ayame profiljára,és tényleg letörölte magát.Beléptem Castielébe is,és ott sem találtam.Könnyű volt kitalálni a a jelszavát.Csillámpóniforever.-.-"
Én megetettem Démont,aki egyre aranyosabb és ügyesebb.Felmászott az ágyra,lehajtotta a fejét a combomra,én pedig laptopoztam miközben ő nézte az érdekes eseményeket Face-n.
Kijelentkeztem.Amikor rámentem az e-mail-ra kihozta Ayame e-mail címét is.
Démon erre felfigyelt,és megnyomta a billentyűzetet és Woala!Bent is voltam Ayame Facebookjában.
Ez kicsit sem úgy tűnt,mint aki letörölte magát,inkább letiltotta.Megnéztem a tiltólistát,és igazam volt.

Nem értettem miért.Hogy miért kellett letiltania a barátait.Adatlap,adatlap,adatlap...
Az én gépen a leglassabb az országban szerintem,mivel ezt Castiel intézte,mivel ő leöntötte az én méregdrága Apple-s laptopomat sörrel.Azt hittem a méregtől itt fogok megfulladni.
-TÖLTS MÁR AZ ISTENÉR!-ordítottam fel
-Jólvan ne ijeszd meg a kutyát!-ordított Castiel a földszintről
Amikor a sarokba néztem,láttam hogy Démonka ott fekszik,és remeg.Ennyire ideges lettem volna?Mind egy.
98%...99% ERROR!
-#&@$ß$ٰđ!!!!!!
Megfogtam Castiel csillámpónis éjjeli lámpáját,és a falhoz vágtam.Amikor össze akartam szedni a szilánkokat,észrevettem hogy itt van Ayame laptopja.Mivel az övét nem öntötte le az idegbeteg pasija,teljesen tökéletesen működött.Bekapcsoltam.Ayame sosem jelentkezik ki a Facebookjából,ezért könnyű dolgom volt.Adatlap.
Úristen!Ez...Neem...Hát ez lehetetlen...Mit áhítom magam,látom amit látok.
Egy kép kirakta Ayame egy LÁNNYAL csókolózik.Nem hogy szerzett volna egy pasit,nem.Neki egy lány kellett.Tovább nézem a képeket,és ez valami...Még arról is van kép,ahogyan csinálják.Ez...
És most Lysander...Szeegényke!
-LYSANDER!-ordítottam le neki,közben Démonkának befogtam a fülét.Szegény kutya depressziós lesz itt a végére.
-Mivan már?Épp Real-Barca meccset néztem!
-De ez fonto...És ki vezet?-kérdeztem megszakítva a mondandómat
-Barca!
Erre felálltam és elkezdtem járni az öröm táncomat.Barcás vagyok láthatjátok..:DD
-Ezt nézd!-megmutattam Lysandernek a képeket.Láttam hogy könnybe lábad a szeme.
Megfogtam a vállát vigasztalásképpen,ő pedig magához húzott és megölelt.Zokogott a hátamon.Átéreztem a fájdalmát.Sosem láttam még fiút így sírni mint őt.Látszik hogy mennyire szerette Ayame-t,és ennyi idő után átvert mindegyikőnket.Szánalom.Lysander táskásra sírta a szemét,aztán elindultunk a lépcső felé.
Elmondtam Castielnek hogy mi történt.
-Tudod mit?Lakhatsz itt nálunk!-jelentette ki Castiel
-NEEEEEEEEEEEEEE!WHY?WHY?WHYYYYYYYYYYY????-sírtam el magam én is.
Belefújtam az orromat egy zsepibe,aztán 1 óra múlva beletörődtem.Lysander először kialakított magának a nappaliba egy bunkit,amit takaróból állított fel magának,aztán ráparancsoltam hogy eriggyen' át a vendégszobába.
Lysander persze este átjött a mi szobánkba,mivel félt hogy megtámadják.Bebújt közénk mint szülei közé a kisgyerek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése