2014. február 21., péntek

4.Egy este a szomszédomnál


Zuhantunk és zuhantunk a föld felé,és egyre jobban kezdtem félni.Castiel csak ölelt magához,és becsukta a szemét,majd várt a csodára.A csoda megtörtént.Amikor 5 méterre voltunk a földtől,hirtelen Castiel belekapaszkodott az erkély egyik vas rúdba,és csak lógtunk ég és föld között.Castiel félkezével engem tartott,félkezével pedig kapaszkodott a vasrúdban.Hihetetlen volt,hogy a korbács okozta sebek nem is érdekelték a karján,csak ott libegtünk,majd Castiel fel-meg le mozgatta a karját,azaz felhúzóckodásokat végzett el velem.Az elején néztem Castiel izmait amíg összeszorítja majd vissza,aztán megtetszett ez az egész,hát én is megragadtam egy vasrudat,és utánoztam a vöröskémet.Castiel először csak folytatta,aztán rám mosolygott,és megölelt félkézzel.Hihetetlen volt hogy meg tudtam csinálni azt,amit egy erős és izmos fiú is.Sohasem voltam jó tesiből,persze nem miattam,hanem Sanyibá miatt.Perverz képéből bűzlött a piaszag.Az egyik kedvenc tanáromat megerőszakolta,aki persze teherbe esett ettől a pedofil állattól.Tanárúr 52 akit megerőszakolt pedig 31.Van egy kis különbség mi?visszatérve ránk...
Kezdtem elfáradni,azért felmásztam az erkélyre,és bementünk Castiel szomszédjához fürdeni,mert az öreglány nem volt otthon.Bemásztunk az ablakon,majd a nappaliba találtuk magunkat.Én persze az éhes gyomrommal rögtön a konyhába rohantam,Castiel pedig nemtudom hogy hová.Kivettem a hűtőből magamnak a tojást,és persze az egész 40 darab összetört.Elindultam keresni a felmosót,de nem volt a "takarítószertárban".Elindultam a fürdő felé.Végül is lehetséges hogy ott van,hiszen Castiel mondta hogy az öreglány nem százas.Benyitottam a fürdőszobába,ami kulccsal be volt zárva.Biztos a nagyi zárta be,ezért kipiszkáltam egy hajcsattal.Lassan lenyomtam a kilincset,és betekintettem,erre Castielt láttam meg a fürdőkádban.
-Te kis perverz!-mosolygott rám perverzen
-Én?Csak véletlenül nyitottam be!Ha ha már itt vagyok,maradhatok is!-mondtam perverz vigyorral a képemen.
-Nem ülsz be?Rád fér a fürdés,bűzlesz mint a karácsonyfa.-mondta Cast
-Én is utálom a szagát,olyan izé.Utálom a karácsonyt.És kösz!-szálltam be a kádba mellé

Amilyen kis gyerekes lány voltam,Castiel fejbe vertem egy habgolyóval,ami szétterült az arcán.Castiel persze férfiasan visszadobta,és így ment ez addig,míg Castielt el nem kaptam,és megcsókoltam.Castiel magához szorított és elkezdte simogatni a hátam.Én ráfeküdtem és szenvedélyesen elkezdtem harapdálni az ajkait.Castiel két csók között benyúlt a harmadik fiókba,és kivett egy nagyon nagy óvszert.A habok alatt csinált vele valamit,aztán történt aminek történnie kellett.Másnap reggel úgy ébredtem,hogy Castiel karjaiban vagyok,és Castiel hasától valamivel lentebbi szervén van a jobb kezem,a bal pedig Castiel fürtjei között.Kikászállódtam a kádból,magamra vettem egy törölközőt,és behajintottam a ruháinkat a mosógépbe 7 kanál mosópor mellé.Lezártam az ajtaját és elindítottam a gépet.Közben Castiel szuszogását hallgattam. Mivel én nem szoktam hozzá a házimunkához,ezért a ruhákat is úgy mostam ki,hogy az összes összement. Castiel halálfejes felsője pont jó volt rám,ezért magamra kaptam és tökéletes volt ruhának a kicsit hosszított férfi felső.Én kerstem közben Castielnek valami hordhatót az asszonyka ruhái között.Találtam is egy nagydarab fekete Adidas felsőt.A lényeg az volt,hogy ne látszódjon a vér,mit tegnap láttam először literes mennyiségben.Castiel közben felébredt és odaköszönt:
-Te kis vadmacska!-ásított egyet perverz mosollyal az arcán.
-Te sem vagy piskóta!-mondtam a vöröskémnek
Lehajoltam,és kivettem a hajszárítót a legalsó szekrényből.Castiel bizonyára élvezhette a látványát a fenekemnek,amit persze végig nézett ameddig kotorásztam.
-Élvezed?-kérdeztem
-Repesek!
Odmentem a tükörhöz,és megszárítottam fürtjeimet.Castiel is felöltözött,majd lementünk a nő ágyához és khmmm...Történt ami történt...Indultunk is hozzánk,mert úgy terveztük hogy addig nálunk fog lakni.ameddig nem keres magának lakást.Amikor kimentünk megláttuk Lysandert azzal a fehér hajú csajjal,de már nem is zavart.
-Szia Cher!-mondta Lys
-Hello!-köszöntem Lysandernek
-Ismered Ayame-t?
-Még nem volt szerencsénk!Cher Lewis vagyok!
-Én Ayame Usagi vagyok!
-Hé,nekem apukám Japán!-mondtam mosollyal az arcomon
-Nekem is!
-Álljunk meg egy kicsit!Miért van rajtad Castiel felsője?És Castiel miért vigyorog?És neked miért van egy pisztoly a kezedben?És ott miért van egy pók?-és kidőlt Lys,bele a szökőkútba
-Az úgy volt hogy...-és elmeséltem nekik a történetet.
-Szóval...Az öreg nagyi szobájába csináltátok utána gumi nélkül?-kérdezte Lys
-Igen.-mondta Cast
Erre Lysander karon fogta Ayame-t és elkezdett táncolni mint egy félbolond.A látszat néha csal,mert teljes testében lászott a bolondság.
-Ayame,ha Lysanderrel akarsz járni,figyelj arra,hogy bevette-e a bogyóit,vagy sem!
-O-ké!
Elindultunk hozzánk,és felmentünk a szobámba.
-CHER!-ordított apu-Vendégeid vannak!
-Mond meg hogy jöjjenek fel!
Közben és játszottam Castiel kockáival,amik átfeszültek a felsőjén.
-Sziasztok!-köszönt Ayame
-Hello!
-Gondolkodtunk,és lehetek a keresztapja?És Ayame meg a keresztanyja?Hoztunk pelenkát,meg babaruhákat,meg tápszert!És akkor lehetünk légyszi!?-kérdezte Lysander olyan gyorsan beszélve,hogy a levegőhiánytól héliumosan lehetett hallani.
-Lysander!!!Te buzi gyerek!

2014. február 18., kedd

3.Pisztoly a fejemnél


                        FIGYELEM!
                                                     
A történet 16 éven felüli jeleneteket tartalmaz.16 éven aluliak számára,csak saját felelősséggel megtekinthető.
Menjek át "MOST"?Még sosem voltam Castielnél,de valahogy a lábam tudta az utat.Indulás előtt kaptam még egy üzenetet.
CASTIEL:Hozd a kabátomat is!
Ez most akkor...Teljesen összezavarodtam...Útközben átfutottak a fejemben a dolgok...Most akkor miért is félek én?Én félek,Castieltől,aki a legnormálisabb ember az életemben,és akihez ennyire vonzódok,hol 1 napja ismerem,aki megmentette az életem a fuldoklástól.Aki hazakísért,és megvárta ameddig bejutok a házba.Aki a mellkasomon könnyezett,amikor azt hitte halott vagyok.Akinek a szemében látom a csillogást,és a magabiztosságot,a kezében az erőt,és szívében a gyalázatosságot.Most akkor mitől is félsz Cher?Mitől?
Odaértem egy hatalmas házhoz,aminek nyitva volt a kapuja,de nem természetes módon.a láncot elvágták vagy hasonló.Most hogy betörők-e,vagy Castiel volt,azt nem tudom.Biztos nem hívott volna ide,ha bankrablók lennének nála.Bementem az udvarra.Közeledtem az ajtóhoz.Kopogtam volna,de láttam nyitva van az ajtó.Szétnéztem.A bútorok ott vannak egy kupacban a nappali közepén.Mindenhol vértócsák,és a falra vérrel egy szó:"MARADJ!"Ettől egy kicsit megrémültem,hát hátrébb léptem,de utána egyet előre.Visszagondoltam amit mondtam amikor indultam errefelé.Egyszer megszólal egy hang:-FUSS CHER!FUSS!Olyan Castieles hangja volt,hallottam gyors lépteket,amik egyre felém haladnak.Láttam egy nagydarab izmos pasit,fekete maszkkal.Közeledett felém,de én csak futottam fel a végeláthatatlan lépcsőn.Rohantam és csak rohantam,egy percre sem álltam meg.Vagy 20 erős férfi futott utánam a lépcsőkön,de én mindig előrébb voltam.Mivel mindegyik nagydarab,alig fér el 1 ember a lépcsőknél,és mindegyik lökdösődött,hogy ő kapjon el,ne a másik.Közben székeket,és egyéb bútorokat dobáltak rám,de nekem ez meg sem kottyant.Egyszer csak éreztem hogy a fejem nagyot koppan,odanyúltam és egy véres kezet láttam.A ruháimat közben leszakították a vasrudak,és párszor el is estem,de ez eddig a legfájdalmasabb volt.Felértünk kb.a 6.emeletre,(mert ugye Castielék milliomosok voltak és a ház,akkora mint a mi házunk x8.A mi házunk sem kicsi,de azért na.)És megpillantottam a bowling-golyókat,kitértem a lépcsőkről,és a bowlingpálya felé vetettem magam.Szabályos bukfenccel,gurultam át a golyótartóknál.-Ilyenkor nincs itt Sanyibá' hogy lássa mit tudok.Idézem "Lewis,(mivel ez a nevem,Cher Lewis)Maga meg mit lógatja a lábát?Eriggyen' dolgozni vagy írom az elégtelent.1 perce van 8 kört lefutni a salakon!Nem megy?Órai munka jegyek :Perrys 5,Black 5,Dolley 5,Loyd 2,Lewis 2."Utálom azt a férfit.Visszatérve a bowlinga:
A nagytestű emberek csak futottak utánam.Bevezettem őket a pályára majd ordítottam:
-THIS IS SPARTA!-És bowling-kidobósoztunk.Ezzel elment egy kis idő,és tudok gondolkodni.
Az útirány megint a lépcsők felé vettem,hogy ihletet kapjak.Hirtelen beugrott hogy Castielnek it a kezemben a pulcsija,amit valszeg akarnak tőlem venni.Benne egy pisztoly megtöltve.Nézem a pisztolyra,majd a közeledő tetőtérre.Gyorsan felrohantam,majd elbújtam egy résben,és vártam a pillanatot.Hallottam hogy jönnek,megállnak majd beszélgetnek.
-Hova tűnt ez a rib@nc?
-Mi a f@sznak fell Castielnek ez az útszéli kurv@?Tépném ki szálanként azt a vértől piros haját!-köpött egyet az egyik pasas
-Hagyjátok már srácok!-szólalt fel egy 100 kilós ember.-Én azért megcsinálnám!
-Nekem Castiel jön be.Ha egyszer megkapom ami az enyém,biztos hogy megb@szom!-mondja az egyik,de elég érdekes hangja volt.kitekintettem,és láttam meg a fehér fürtöket,és a vörös műkörmöt.
Erre egy kicsit felment bennem a pumba.Hát elővettem a pisztolyom,felhúztam,kifutottam a búvóhelyemről,majd egyenként meghúztam a ravaszt.Csak hallottam az emberi ordításokat.Olyan jólesett hallani mindezt.Hogy a támadók hangja elcsuklik,és a nő pedig jajgat.Odaléptem a fehérhajú csajhoz,megrántottam a haját,felültettem,megöleltem,majd azt súgtam neki:
-Nyald ki magad te kis kurva!-és erre a nyakába lőttem egyet.
Végignéztem a halottakon,majd büszkén mondtam:Ez voltam én.az első egyedüli emberölésem.Valami fantasztikus érzés volt látni szenvedni azt,aki miatt én szenvedtem.Karom erősödött és erősödött,mint ha 10 perc alatt 10 hét kondit nyomtam volna.Egyszer az egyik pasit látom hogy magához tér,és feláll.Nem akartam egy lövéssel elintézni.Nem.Az nem én lettem volna.Szerettem volna saját kezűleg kivégezni a férfit.Hát bementem egy ilyen fedett területre,kitéptem egy radiátort,és fejbeb@sztam vele a csávót üvöltve:
-NA EZT B@ZD MEG TE KIS &@#°˘!
A pasas persze azonnal meghalt,mivel nem egy újfajta pehelykönnyű radiátor volt.Ez ilyen ősrégi vacak,de a célnak tökéletesen megfelelt.Végül végignéztem még egyszer az alkotásomon
Egyszerűen fantasztikus volt az egész tettem.Végegyszer végignéztem rajtuk,majd rohantam le Castielhez.
Menjek le a lépcsőn?Dehogy...Nekem extrémebb kell...Fogtam az egyik halott csávót,és kivettem a kezéből a kötelet,odakötöttem a lépcsőhöz,majd leugrottam fogva a kötelet.Olyan Bungee-Jumping stílusban leértem az aljára,aztán futottam amerre az ösztöneim vittek.Végül megláttam Castielt,amint ki volt kötözve félmeztelenül és egy korbáccsal ütötték.Olyan volt mint a tömlöc.Elvágtam a bicskával,amit egy támadótól vettem el,megöleltem,aztán Castiel összeesett.

Felállt,és éreztem hogy ökölbe szorul a keze.Körülnézett,aztán pedig a szemét rám vetette.
-Hol vannak?Mit csináltak veled?
-Ők már nincsenek.Kész.Vége.-válaszoltam neki.
-Mit csináltál?-nézett rám perverzen
-Megnézed?
-Ez nem kérdés!
Felmentünk a lépcsőn,egyenesen a tetőtérre.
-Csukd be a szemed!-súgtam neki
Castiel becsukta a szemét,és várt hogy szóljak.
-Kinyithatod!Itt a mesterművem!

-Ezt te csináltad?És mégis mivel?
-Ezzel!-erre megpörgettem az ujjamon a pisztolyt.
Castiel letörölte az ujjával a vért az arcomról,majd szenvedélyesen megcsókolt.Ez a csók az a csók volt,amire már kislány koromtól várok.Castiel eldobta a pisztolyt,és még tovább csókolt.Csókját a végtelenségig elviseltem volna.Egyszer hallottam valamit pittyegést.
Castiel szorosan magához ölelt,majd leugrott velem a tetőtérről.
5...4...3...2...1...
BUMMMM!És az egész ház darabokra hullott.De ez nem is nagyon érdekelt.Minél inkább a föld,mifelé közeledtünk egymás karjaiban.



2014. február 12., szerda

2.Betörés a saját szobámba?

A keze gyöngéden az arcomhoz ért.Pislogtam.Nem láttam semmit,csak a napfény sugarait.Ez volt az első 4 csókom.Valami fantasztikus érzés volt.Bár kómában voltam,mindent éreztem ami velem történt.Lassan elkezdett tisztulni a kép.Láttam vörös fürtöket ki a mellkasomon volt befordulva.Megmozdítottam a kezem,hogy érezze jól vagyok.Ekkor jöttem rá hogy szeretem.Mindennél jobban szeretem.
-Ha szeretnél még egy kicsit úszni,akkor hagylak!-mondta Castiel
-Nagyon vicces vagy!-mondtam
-Nem tudsz úszni?-
-Nem..
-Ahhoz képest milyen szabályos fejest ugrottál a vízbe!-mondta nevetve.
Felültem,majd megöleltem és odasúgtam neki-Köszönöm!
Felálltam,és elindultam. Castiel is velem jött,hátha megtámadnak útközben a csövesek az én nagy szerencsémmel.
-És...egyszer eljössz velem csillámpóni vadászatra?-kérdeztem
-Persze!Indulhatunk?-
-Tőlem!-mondtam
Nem tudom...vele valahogy biztonságban érzem magam...
Hazaértünk,amikor láttam zárva van az égig érő kapunk ajtaja.
-B@zd meg nem igaz hogy nem tudják hogy nem vagyok itthon!
-Van egy csodakészülék,amivel bárhonnan fel tudod hívni az embert.Tudod az a telefon.-mondta Castiel
-Erre gondolsz?-mutattam meg neki a mobilom,amiből csorgott a víz mint belőlem.-Szerencsére Tony telefonját hoztam magammal,mert a 2 tök ugyanolyan,csak a tesóménak a hátulján van egy unikornisos matrica,nekem meg vérfoltos a hátlap.De végül is megoldom én máshogy is!
Felmásztam a ház előtt parkoló piros terepjáró autóra,és ugrottam egyet a kerítés mögötti fára.Innen már egyenes út lett volna,de nem.Láttam hogy ég a lámpa a szobámba,és hogy a függöny be van húzva.Kicsit meg akartam leckéztetni az öcsém,azért az útitervet az erkélyem felé vettem.Leugrottam a fáról,és közeledtem az anyámék ablakához.Olyat láttam amit nekem sosem lett volna szabad látnom.Apám... egy
rózsaszín tangában...sztriptízezik...Majdnem kidobtam a taccsot.
-Úgy látom a szüleid elvannak!-mondta Castiel tele vigyorral az arcán
-Rohadtul vicces vagy!
Továbbmentem és felugrottam a hintaágy tetejére.Nekünk nem egy tipikus hintaágyunk volt,kb.2x nagyobb mint a többieké,hogy 624-en elférjünk benne.Na most kellet ügyesnek lennem.Végig kellene mennem rajta. Ha leesek a szüleim meghallják,és apám kinéz tangában az ablakon,ha továbbmegyek,szívrohamot kap az öcsém.Az előzőt választottam.Indultam el,de közben megálltam,és odakiáltottam Castielnek
-Szurkolj nekem!
Léptem egyet,és mégegyet.Nem estem el,de észrevettem hogy Castiel ott ül a kerítés tetején,és néz engem.-Most nem szabad gyengének lenned Cher!Most nem lehet!mondtam magamban és nyeltem egyet.Fürgén szedtem a lábaim,amikor meg nem történt a hoppáré. Megcsúsztam,de nem engedtem magam hogy leessek, túl sok gondolkodás menne a semmibe.Megfogtam a rudat amin mentem eddig,és kézenállva folytattam. Castielnek biztos jó lehetett nézni,ahogy a a felsőm beleborul az arcomba.SIKERÜLT!SIKERÜL!ordítottam magamban,mire egy lassú tapsot kaptam a mosolygó Castieltől.Én a homlokomhoz tettem a kezem,kifejezve "Igenis kapitány!".Felugrottam az erkélyemre,lehajoltam,majd integettem a vörös hajú hülye gyereknek aki a kerítésen ült.Bementem,ahol megint nem szép látvány fogadott.Az öcsém volt az kisminkelve a póthajammal az ÉN ruháimban,azt hittem elájulok.Nyitva volt az egyik,ablak amin úgy döntöttem bemanőverezek mint a maffiák.Bebukfenceztem és úgy tettem mintha pisztoly lett volna az ujjam,majd felordítottam!
-BETÖRÉS!Az öcsém csak sikítozott és szaladt le a szüleimhez,a végtelen lépcsőn abbahagyta a sikítozást,de megint elkezdett üvölteni.Biztos most ért be a szüleim szobájába.Szegény gyerek,biztos elájult. Először betörtem a saját szobámba,majd apám tangában...Elkezdtem sajnálni a kis taknyost.Leültem a szobámba,és észrevettem magamon Castiel bőrkabátját.Hogy is mondtam...Olyan pasi illata volt.Belenyúltam a zsebébe,amiben egy dalszöveget találtam
"Szeretném ha kezemben tarthatnálak,
ha karjaim közt  foghatnálak.
Mámorít a gyümölcs illatod,
de látom arcodon,..."
A másik felén is volt valami,de ketté volt tépve,és ez is egy elég gyűrött darab volt.Ezt Castiel írta?Azt tudtam hogy zenél,de hogy érzelmes dalt is tud írni,azt nem.Odamentem a DJ pultomhoz,és elkezdtem átdolgozni,és egész jó kis dalszöveg lett belőle.Remélem nem haragszik meg Castiel,hogy intézkedek helyette,de nem tudtam kiverni a szöveget  fejemből.Tovább kutakodtam a kabátban,hátha meglesz a másik fele.-Ez...Most nem lehet...Castiel...Akkor egy...Nem az nem lehet...-mondtam és közben nyeltem egy nagyot.Ami a zsebében volt az egy...pisztoly volt...Egy kis pisztoly ami meg volt töltve.Kezembe vettem,és nem rettentem meg ettől,sőt még jobban kezdtem hozzá vonzódni...Átfutottak a fejemben a dolgok...
Most kezdjek félni az egyetlen jó dologtól az életemben?Ha láttam apámat tangában,mindent elviselek.
**Mester,üzenete érkezett!**így szokta jelezni az iPhone-om,ha SMS-em érkezik.
CASTIEL:Gyere át most!
Ez vajon azt akarja jelenteni,hogy elmondja hogy mit keres egy pisztoly a mellékzsebében,vagy egészen mást?Majd elválik...

2014. február 11., kedd

1.Régi emberek,új barátok


"♪♫What does a fox say?Dring-ring-ring-ring-ringeringering Gering-ring-ring-ring-ringeringering Dring-ding-ding-ding-dingeringering.What does a fox say?♪♫"
Hát igen...erre kelek én minden reggel...A tesóm Tony "előadására".
Nem tudom hogy ilyenkor Tony énekelni akar,vagy megsüketíteni a hörcsögöm,de mind egy is.
Rohantam le a lépcsőn,egyenesem a ház elé az óraládához.Mikor odaértem,éretten fogtam és levágtam az áramot a házban.Mivel még korán reggel volt,az öcsém nem látott semmit,hát visszabújt az ágyba a takaró alá.
Egyébként Cher vagyok.Egy átlagos 16 éves csaj,ha mondhatom magam annak.Állandóan költözünk,ezért tartósabb barátság számomra nem létezett.A csajok a suliban általában különcnek tartottak,mert a hajam a fél oldalt le volt borotválva,és be volt festve vörösre.A suliban bármit csinálhattam,mert alig hogy beiratkoztam,már kint is voltam valahol máshol a világban.Ma kezdek a Sweet Amoris Gimiben,ahova egyébként semmi kedvem sem volt menni,de végül is rávetettem magam a buszra.Amikor szálltam volna fel,észrevettem valakit,aki a nevemet üvöltözi.
-CHER!CHER!CHER VÁRJ MEG!-kiabálta
Amikor észrevettem hogy ez Ken,félrelöktem mindenkit,és bezárattam a busz ajtaját.Gyorsan levágódtam egy csaj mellé.A haja lila,a szeme szürke,és egy kék hajú fiút rajzolgatott.A szemében látszott az ijedtség,a félénkség,és a magány.Mivel kínos volt a csend,hát mg kellett ezt törnie valakinek,ha az a valaki én is voltam.
-Szia én Cher vagyok!-mondtam
-Én Viola.-mondta
Elbeszélgettünk még egy darabig,és kiderült h ő is a Sweet Amoris-ba jár,és körbe tud vezetni ha kell.
Megállt a busz.Amikor jöttem le a lépcsőn,egy kutya aki a buszon volt egy fiúval,fellökött,de úgy,hogy nem tudtam felállni.Kinyitottam a szemem,és láttam hogy egy vörös hajú,szürke szemű izmos fiú felsegít.

Talán övé volt a kutya.A kutya szeme démoni,a srácé pedig kedves.Kicsit furának is találtam hogy neki is pont ugyan olyan vörös a haja mint az enyém,de ezzel nem is nagyon foglalkoztam.Ami foglalkoztatott az a démoni állat ott a háttérben,ahogy vicsorítja rám a fogait..
-Gyere!-mondta fiú,majd felsegített volna,de magammal rántottam persze véletlenül-Látom tetszik neked az a járda.Szólhattál volna hogy ölelgetni akarod még egy darabig,mert akkor nem segítettem volna.-mondta,s közben segített feltápászkodni.
-Jól van na!-mondtam,s közben szedegettem a cigidarabokat a hajamból.
-Minden rendben?-kérdezte a fiú nevetve
-Igen!Egyébként Cher vagyok.-mondtam
-Én pedig Castiel.-mondta-Tetszik a hajad!-mondta
-Kösz!A tiéd se rossz!-mondtam,rákacsintottam,majd elindultam.
Castiel megfogta a kutyáját,és bejött a suliba.Csodáltam is hogy bemehet egy ebbel a suliba,de kicsit sem izgatott a kutya,minél inkább a gazdája.Továbbmentem,s beleakadtam egy fehér hajú,felemás szemű fiúba,majd a karjaiba estem.

-Bocsáss meg!Én Lysander vagyok!-mondta mély hangon
-Szia!Cher vagyok!-mondtam
-Sok mindenkinek szimpatikusan a karjaim.-mondta nevetve
-Sajnálom...Mostanság sem figyelek semmire-meredtem bele gyönyörű szemeibe
-Semmi baj!Na de nekem mennem kell!Szia!-mondta
-Szi-szia!-mondtam teljesen lefagyva
Ebben a suliban ennyire jó csávók vannak?Oh...el is felejtettem megkérdezni a nevét...Megyek megkérdezem...nem mehetek el a neve nélkül,hisz este a nevenincs fiúról fogok álmodozni?Én nem vagyok ilyen.
-Héé!Állj meg!-kiabáltam a fiú után.
Futottam,és közbe kicsengettek...Az emberek úgy futottak ki óráról mint a nyulak amikor kiengedtem őket oviba a ketrecből.Az egyik nagydarab nekilökött az osztályterem ajtójához,amin persze beesetem.Nem tudom mi van velem,mert ma csak az elesésről szól minden...Na de a lényeg,hogy ott volt egy srác aki videójátékozott.

-Szi-szia Cher vagyok!-mondtam
-Hello én Armin vagyok!
-Hé!Te is Simsezel?-kérdeztem
-Hát persze!Kár hogy a való életben nincsen motherlode-mondta
-Ezt kérdést én is gyakran felteszem.-mondtam
-Mit keresel itt?-kérdezte
-Én csak...Végül is szenvedést keresek...Egyébként..Van itt egy fehér hajó fiú,a szemei felemások,és a tekintete...Na őt nem tudod hogy hívják?-kérdeztem
-Biztos Lysanderre gondolsz.-mondta
-Áh Lysander!-mondtam és leültem nézni ahogy simsezik
Kb.olyan fél óra múlva abbahagyta,majd elindultunk megkeresni a DÖK elnököt Nathanielt.
Odaértünk egy nagy ajtójú teremhez,majd kopogtam és benyitottam,de nem az történt,amire számítottam.
Nathaniel amikor benyitottam akkor kapta magára az ingét,és állt fel a kanapéról,amin szórakoztak egy lánnyal.
-Hello!A DÖK elnököt keresem.Te vagy Nathaniel?-kérdeztem

-I-igen én vagyok!Ez...nem az aminek látszik.-mondta
-Nekem nem kell magyarázkodnod!Nem vagyok az anyád!-mondtam és kacsintottam rá.Amikor ezt az a lány észrevette,akivel a kanapén hancúroztak,rögtön elkomorodott .
-Szia!Cher vagyok!-mondtam s odasúgtam neki:-Nyugi,nem csapom le a kezedről!
Erre a lány megnyugodott,s leült és hallgatta a beszélgetést.
-Én vagyok az új lány,és segítség kellene a beiratkozásomhoz.-mondtam
.Tessék!Ezt töltsd ki,és hozd vissza!-mondta és odaadott egy feladatlapot.
Bementem az osztályterembe és kitöltöttem a lapot.
-Kész is!Már csak Nathaniel kell megkeresni.Ha szerencsém van,megint azzal a csajszival lesz,akivel az irodájában.Kerestem egy fél óráig,aztán elmentem a tengerparthoz megismerkedni a várossal.Nem azt találtam amire vártam.Ott ült Lysander és egy könyvbe írt valami szöveget. Közelebb mentem,hogy köszönjek neki,de egy csaj huppant le mellé,megpuszilta,majd leült és hallgatta amit a könyvből olvasott neki.

Én könnyes szemmel rohantam a parthoz,majd mi történt?Az én szerencsémre megint zakóztam egyet,fejest a vízbe,úgy hogy nem tudtam úszni.Fulladoztam.Éreztem hogy a levegőhiánytól kezdem elveszteni eszméletem.Egyszerre csak elsötétül minden...vagy mégsem?
Éreztem hogy valaki megragad,és kiemel a vízből.Megnézte a kezemen a pulzusom.Odahajolt hozzám,majd megpróbált újraéleszteni csókjával.Másodszor is próbálkozott,harmadszor is,és negyedszerre kinyitottam  a szemem.Láttam egy fiút óvó tekintettel,vizes izmos testtel az ölébe emel,majd megölel.De nem az a fiú volt,akire én számítottam.Egy egészen más.